The raw qualities were already there, but without her they would probably have remained just that: raw qualities. The light, the colours, the photographs and the atmosphere of the place could fully come into their own through her eye. If something looks naturally beautiful, it is usually because she worked very hard on making it look that way.

Roughly half of her ideas made it into the site. This is not a failure; it is a development roadmap secured for several years. She also makes sure we never consider anything perfect for too long. If the site feels thought through, it is because Enikő questioned everything on it first.

From a UX perspective, she systematically drove us mad. She kept asking how a user was supposed to know that, then repeated the question until we had an acceptable answer. Without her, the site would be less of a booking platform and more of an escape room for certain generations.

Without him, we would simply have believed that everything worked. Instead, he booked, paid, cancelled, started again, pressed the wrong button and then pressed it once more, just to be certain. He is also the one who consistently questions everything the AI does. That is why our prompts keep improving — and why the AI is increasingly careful about claiming that something is finished.

Pölö essentially built himself a digital team, then in one month quite literally prompted the entire site out of them. He now sets them the same pace he sets for everyone around him. It cuts both ways, though: the AI team has been coming up with new ideas for improvements ever since — and it does not stop.

Az adottságok eleve jók voltak, de nélküle valószínűleg adottságok is maradtak volna. A fények, a színek, a fotók és az egész hely hangulata az ő szemén keresztül tudott igazán kiteljesedni. Ha valami természetesen szépnek tűnik, az általában azért van, mert sokat dolgozott rajta.

Az ötleteinek körülbelül a fele valósult meg. Ez nem kudarc, hanem több évre előre biztosított fejlesztési terv. Arról is ő gondoskodik, hogy soha ne higgyük túl sokáig tökéletesnek, amit csináltunk. Ha a site végiggondoltnak tűnik, az azért van, mert Enikő előtte mindent megkérdőjelezett rajta.

UX-szempontból módszeresen az agyunkra ment. Megkérdezte, hogy ezt mégis honnan kellene tudnia egy felhasználónak, majd addig kérdezte újra, amíg lett rá elfogadható válaszunk. Nélküle a site bizonyos generációk számára inkább szabadulószoba lenne, mint foglalási felület.

Nélküle egyszerűen elhittük volna, hogy működik. Ő viszont foglalt, fizetett, lemondott, újrakezdte, rossz gombot nyomott, majd megnyomta még egyszer, hogy biztosak legyünk benne. És ő az, aki következetesen megkérdőjelez mindent, amit az AI csinál. Emiatt lesznek egyre jobbak a promptjaink — az AI pedig egyre óvatosabban állítja, hogy valamivel elkészült.

Pölö lényegében épített magának egy digitális csapatot, majd egy hónap alatt szó szerint kipromptolta belőlük az egész site-ot. Most már nekik is ugyanazt a tempót diktálja, mint mindenkinek maga körül. A fagyi azonban visszanyal: az AI-csapat azóta folyamatosan áll elő az újabb fejlesztési ötletekkel.